PIN kódos azonosítás

Kártyás azonosítás

Infra kártyák

Vonalkódos kártyák

Mágnes csíkos kártyák

Passzív proximity (közelítő) kártyák

Aktív proximity (közelítő) kártyák

Chipkártyák

Járműazonosítás

 

PIN kódos azonosítás

Az áthaladásnál egy billentyűzeten, modernebb kivitelnél, érintő képernyőn bevitt 4 vagy 6 karakterű kód alapján engedélyezi, vagy tiltja le a be- és kilépést. Ezt a technológiát évek óta használják, előnye, hogy a felhasználónak egy kódot kell megjegyeznie, nincs eszköz, amit magánál kell tartani. Nem a legbiztonságosabb megoldás, illetéktelenek könnyen megszerezhetik a kódot, sokszor gondot okoz a kód elfelejtése. Korszerűbb beléptető rendszernél a kártyás vagy biometrikus, kiegészítő eszközeként javasolt a használata.

Kártyás azonosítás

A leginkább elterjedt azonosítási eszközök a különböző, bankkártya méretű azonosító kártyák. A kevésbé régimódiak számára van kulcstartó, korong vagy karperec formájú azonosító eszközök. A kártyákat reklámfelületként is alkalmazzák, emblémát, céglogót, vagy a kártyabirtokos fényképét lehet felvinni ezekre, közvetlen nyomtatással. A hosszú élettartamú és drágább proximity kártyák esetén, a tulajdonos adatait érdemes eltávolítható módon, öntapadós laminált címkékkel megoldani.

Infra kártyák

A kártya belsejében egy lyukkártyaszerű lapot speciális réteggel vonnak be, ami csak az infravörös fényt engedi át. Habár az ára kedvező, ennek ellenére már alig használják.

Vonalkódos kártyák

A kereskedelemből már mindenki számára jól ismert a vonalkód, egymással párhuzamos, különböző vastagságú vonalakból áll, amelyek a vastagságukból adódóan különböző számértékkel bírnak, nullától-kilencig. Papír vagy műanyag hordozófelületre visznek fel. A kártya olvasásához fénysugarat alkalmaznak. Könnyen és alacsony költséggel állíthatók elő, és sajnos a másolásuk is egyszerű, papír alapú hordozóra történő kódolás esetén, fennáll a szennyeződés lehetősége. Emiatt csak olyan helyen használják, ahol nagyszámú ember belépésének nyilvántartására van szükség és a másolásvédelem nem annyira fontos (üzleti rendezvények, belépőjegyek). Legtöbbször csak egyszeri felhasználásra készitik őket.

Mágnes csíkos kártyák

A mágneskártya egy szabványos méretű műanyag lap, amelynek hátoldalán egy fekete, vagy barna sáv mágnesesen tárolja az azonosításhoz szükséges információt. Pár éve a legelterjedtebb kártyatípusnak számítottak. Nagyobb előnye az alacsony előállítási költség. Hátrányt jelent viszont, hogy a kártyák viszonylag könnyen másolhatók, érzékenyek a mágnesességre, a szennyeződésekre. Használatuk némi gyakorlatot feltételez, és minden lehúzásnál kopik a kártya. Egy-két ezer használat után cserélni kell ők et. Ma már vannak korszerűbb azonosító eszközök. (chipkártya)

Passzív proximity (közelítő) kártyák

Világszerte elterjedt és népszerű kártyatípus. Azonosítója lehet egyszer, vagy többször programozható, vagy lehet gyárilag rögzített fix kódú is.

A kártyák egy antennát és egy integrált áramkört tartalmaznak. Amikor a kártyaolvasó hatósugarába kerül, az olvasó rádiófrekvenciás energiát ad át a kártyának. Az így kapott energia aktiválja a kártyát, és az rádiós úton átadja az integrált áramkörében tárolt azonosítási információt az olvasónak.

A proximity kártyás rendszerek azért népszerűek, mert a kártyát nem kell hozzáérinteni, vagy áthúzni az olvasón, elég csak a közelébe tartani. A kártya használata nem igényel gyakorlatot, az olvasás során nem szennyeződik, nem kopik,a mágneses hatások sem zavarják, élettartama szinte korlátlan.

Az olvasási távolság a rendszerek felhasználási igényétől és típusától függően, 10-80 cm is lehet. Ebből adódóan a kártyát használata során elő sem kell venni a táskából, vagy zsebéből. A kártyatípus különösen jól alkalmazható nagyobb létszámú üzemekben, gyárakban, irodaházakban, mert a munkaidő kezdetén bejövő és a munkaidő végén távozó dolgozók azonosítása tizedmásodpercek alatt történik.

Aktív proximity (közelítő) kártyák

Az aktív kártya már cserélhető vagy saját beépített energiaforrással van ellátva. Ezért a működtetés során az olvasó kódolt jelet bocsájt ki a kártya felé, amire az válaszul szintén kódolt jelet sugároz vissza. Az olvasási távolság több méter is lehet. Ez előnyös lehet a gépjárművek beléptetésénél és azonosításánál. Hátránya viszont, hogy a kártya energiaforrása lemerül, ezért cserélni kell a kártyát vagy az elemet.

Chipkártyák

Legegyszerűbb formája egy tároló chipet tartalmaz. Amelyik a chipen kívül egy mikroprocesszort is tartalmaz, azt nevezik intelligens (smart) chipkártyának. A smart kártyák nagyságrendekkel több információt képesek tárolni, mint a mágneskártyák. A rajtuk tárolt adatok programozással bővíthetőek vagy törölhetőek.

Van fizikai kontaktusos változat, ahol a kártya a leolvasás során érintkezésbe kerül az olvasóval, a kontaktus nélküli változatában, a chipen kívül egy antennát is tartalmaz a kártya. Ennél a megoldásnál az olvasó és a kártya közötti kommunikáció rádiófrekvenciás úton történik. Chipkártyákat használunk, például: mobiltelefon-kártyák, ital-, parkoló-, bank automaták igénybevételénél.

Járműazonosítás

A járműazonosítás többféle lehet, a biztonsági szint és a költségkeret függvényében.

  • A vezetőnél lévő passzív proximity kártya és egy (max. 70 cm olvasási távolságú) olvasó.
  • A járműbe szerelt egyedi aktív proximity azonosító és akár 2 m-es távolságú olvasóval.
  • A járműre szerelt egyedi aktív azonosító, amely alkalmazható az útburkolatba épített érzékelő és olvasó hurok használatával is.
  • A járműazonosítás legelterjedtebb formája a rendszám azonosítás. Ezt a rendszámot figyelő kamera, a rendszámfelismerő szoftver és egy számítógép együttes alkalmazásával lehet kivitelezni.

 

A cikkek tartalma és a tudományos meghatározásai az OKTEL Kft. engedélyével lettek megjelentetve.

Joomla templates by Joomlashine